SZEMBESÍTÉS, 2005

Két 14. hét, két április 7. csütörtök. Az egyik épphogy-színes, kicsit unalmas, de maga a tömény legenda. A másik nagyon színes, harsány, maga a tömény jelen, egyelőre megfelelően teszi a dolgát, talán majd húsz év múlva ez is legenda. Az egyikben másfél szigorúan ellenőrzött csatorna, a másikban ötven szigorúan profitvezérelt csatorna.

De mit látunk? Tán csak nem Martin Landau nemes orcája kandikál ki mindkét lapról? Hogyan lehetséges ez? Zárvány az időben?

Milyen jó lesz húsz év múlva azon nosztalgiázni, hogy milyen jól nosztalgiáztunk most. Higgye el Ányecska, már a nosztalgia sem a régi!

A hajdani sci-fi-vákuumban figyelmet kelt a nyugati sci-fi sorozat. Az újság naiv, de lelkes hozzáállást tanúsít. A 28 évvel későbbi ismétlés ellenben belevész a médiazajba. Az eseményt nem harangozza be a lap, csak jó pár héttel később kerül szóba, akkor is csak az újraszinkronok ürügyén. Bűnös mulasztás, de az igazi fan méltósággal nyeli le az ilyesmit.

77-ben a rögzítés és visszajátszás lehetősége zéró. Csak az emlékezetünkre támaszkodhattunk. Nem tehettünk mást, mint türelmet erőszakolva magunkra izgatottan vártuk a következő epizódot. Nos, valljuk be, ez némileg megnemesítette az élményt. Ma bármikor leemelhetjük a DVD-t, vagy a kazit, ezért szinte sosem emeljük le.

Persze akadtak akkoriban is vállalkozó szelleműek, akik legalább a hangot igyekeznek megőrizni ősi magnetofonjuk segítségével. Sajnos általában idővel maguk a magnószalagok is a múlt ködébe vesznek. Legalább egy azonban túlélt minden viszontagságot, emitt található.